Manapság számtalan területen alkalmazható a távmunka, de vannak tipikus tevékenységi körök:
1. Számítógépes munkák:
- Adatrögzítő
- Szoftverfejlesztő, digitalizáló
- Rendszertervező
2. Szövegszerkesztő programot felhasználó tevékenységek:
- Fordító
- Újságíró
- Kiadói szerkesztő
- Lektor
- Korrektor (feltételezve a szerzők számítógépes felkészültségét)
3. Mérnöki tervezés, műszaki rajz (szoftver és kiegészítő berendezések szükségesek)
4. Adatfeldolgozó programot használó tevékenységek:
- Könyvelő
- Bérszámfejtő
- Statisztikus
5. Információ gyűjtő-továbbító tevékenységi körök:
- Ingatlanközvetítő
- Tanácsadó-szakértő
- Üzletkötő (árukereskedelem)
- Érdekképviseleti (társadalmi szervezeti) ügyintéző
- Mobil üzletkötő (ügynök)
- Távdiagnoszta
- PR menedzser
6. Egyéb szellemi tevékenység:
- Egyetemi, kutatóintézeti munkatárs
Nemzetközi tapasztalatok szerint az egyes munkafolyamatokból:
- Adat és szöveg feldolgozás 50%
- Programozás 40%
- Írás, szerkesztés, fordítás és könyvelés 30%
- Titkársági szolgáltatások 20%
- Kutatási és tanácsadói tevékenység 15%
végezhető el távmunka keretén belül. Magyarországon meghonosodhat a teleházak segítségével a közhasznú távmunka, mégpedig a közhasznú tájékoztatás rendszerének fokozatos integrálásával és karbantartási rendszerének megszervezésével. A rendszer működtetéséhez igénybe óhajtják venni a közhasznú munka költségvetési forrásait.
Mit takar a közhasznú távmunka fogalma?
A közhasznú távmunka fogalma minden olyan közérdekű információs tevékenységet magában foglal, amelyet távmunkában lehet végezni. Itt elsősorban a távmunka "közhasznúsága" az újdonság. Állami, önkormányzati közfeladatokon kívül minden - például civil - távmunkában végezhető közérdekű tevékenység szóba jöhet: adatgyűjtés, tanácsadás, közvetítés. A mi szempontunkból minden olyan távmunka ide sorolható, amelyeket a munkaügyi központok a közhasznú munkaforrásokból támogathatónak ítélnek meg. Ennek kritériuma az, hogy állami, önkormányzati kötelező vagy vállalt közfeladat megoldását szolgálja a tevékenység.
Technikai feltételek
A távmunkára való átállást csak azon szervezeteknél érdemes elkezdeni, ahol a munkahelyi kultúrának már részévé vált a korszerű kommunikáció-technológia alkalmazása; az e-mailt, az internetet a dolgozók nagy része és a vezetés is rendszeresen használja. Sokat lendíthet a sikeren egy vállalati intranet megléte, melyen keresztül egy helyileg távol kerülő dolgozó is részese maradhat a vállalat belső információs vérkeringésének.
A tényleges technikai igények mindenkor a megoldandó munkafeladathoz kell, hogy illeszkedjenek. Nem lehet általánosítható technikai vagy technológiai feltételekről beszélni.
Az otthon végzett távmunkához - a rendelkezésre álló lehetőségek és anyagiak függvényében - az alábbiak figyelembe vétele célszerű (de semmi esetre sem kötelező): a személyi számítógép legyen kellően gyors, korszerű, viszonylag nagy memória kapacitású, legyen alkalmas az internetezésre és rendelkezzen korszerű (jogtiszta) programokkal, szoftverekkel. A hagyományos perifériák mellett a faxmodem és a telefonvonal (analóg vagy ISDN vonal) biztosítsa a kellő adatátviteli sebességet. Az e-mail cím mellett nem árt, ha üzenetrögzítővel is rendelkezünk. Otthoni irodánkat lézernyomtató, szkenner, fénymásoló, CD-ROM, digitális fényképezőgép, tartalék winchester, célszoftverek (korszerű vírusvédő programok), és ergonómiailag gondosan megtervezett irodabútorok tehetik kényelmesebbé és versenyképesebbé. Látni kell viszont azt, hogy e nagyobb értékű eszközöket akkor érdemes beszerezni, ha erre ténylegesen van mód és igény. A nemzetközi irodalomban elterjedt SOHO (Small Office Home Office - azaz "kis iroda, otthoni iroda") kategóriának való megfelelés elsősorban az egyéni lehetőségek függvénye.
Kik lehetnek a távmunka végzés potenciális munkaadói?
- Közigazgatás és közintézmények: minisztériumok, országos szervezetek (pl. APEH, KSH, VPOP), munkaadói és munkavállalói szervezetek, kamarák, a társadalombiztosítás, az egészségbiztosítás, magán- és nyugdíjpénztárak, önkormányzatok, földhivatalok,
- privatizált vállalatok, jelentősebb vállalkozások, multinacionális cégek, pénz- és hitelintézetek, áramszolgáltatók, kereskedőházak, bevásárlóközpontok, közüzemi szolgáltatók, nagyobb ipari üzemek és vállalkozások,
- kis- és közepes vállalkozások: kereskedő cégek, turisztikai vállalkozások, szoftvercégek, média-vállalkozások, kutató-fejlesztő intézetek és cégek, marketing- és piackutató vállalkozások,
- kisvállalkozások, egyéni vállalkozók.
- alapvetően szellemi tevékenységet végzők, számítógéppel is rendelkező, otthon dolgozó szellemi munkások, értelmiségiek,
- személyi számítógéppel már rendelkező egyéb háztartások,
- pályakezdő fiatalok,
- regisztrált munkanélküliek,
- gyermeküket otthon nevelő nők,
- hátrányos helyzetű régiók, térségek és kistelepülések polgárai,
- megváltozott, rehabilitálásra szoruló, csökkent munkaképességűek,
- a már kiépült telecentrumok, teleházak és intelligens települések munkavállalói és ügyfelei.