Az óra célja olyan internetes szolgáltatások megtanulása, begyakorlása, amelyek felkeltik a hallgatók érdeklődését az elektronikus megoldások iránt. A tantárgy elsődleges célja bemutatni a különböző lehetőségeket, megtanítani a legfontosabb funkciókat. Fontos cél, hogy a végzett hallgatók technikai eszközöktől való idegenkedését legyőzzük, és képessé tegyük arra, hogy önállóan is elvégezzen alapvető feladatokat, tudja, hogy mit hol talál.
Az Internet története az 1960-as évekre nyúlik vissza. 1969-ben az USA Hadügyminisztériuma telefonvonalon egy kísérleti jellegû, csomagkapcsolt hálózatot hozott létre (ARPAnet: Advanced Research Projects Agency Network). A hálózathoz egyre többen kapcsolódtak hozzá (pl. oktatási és kutatási intézmények). Az ARPAnet mellett létrehozták a hasonló technológiával mûködõ MILnet (Military Network) hálózatot, és 1983-ban a két hálózatot összekapcsolták. Az ARPANET-hez ezután több hálózat is hozzákapcsolódott; pl. a MInet (a MILnet európai megfelelõje), a SATnet és WIDEBAND (mûholdas hálózatok), az NFSnet (National Science Foundation Network), a BITnet (Because It's Time Network), a USEnet, stb. Így alakult ki az, amit ma Internet néven ismerünk. Az 1990-es években már a nagy számítógépes kereskedelmi szolgáltató központok (CompuServe, America Online, stb.) is elérhetõek lettek az Interneten keresztül és az üzleti alkalmazások köre azóta is rohamosan bõvül. Jelenleg több tízezer különbözõ számítógépes hálózat érhetõ el az Interneten, kiszolgálva több tízmillió felhasználót. Az Internet az intézményeken belüli információ szervezésére is hatással van: kialakult az intranet, az Internet technológiáját használó vállalati információs rendszer.
Jelenleg Európát és Amerikát az óceánon át üvegkábelek kötik össze, és mûholdon keresztül is lehetséges az adatok átvitele. A jövõ lehetséges perspektívái közé tartozik az informatikai, hírközlõ, telekommunikációs és szórakoztató iparágak összefonódása és az Internet hálózat egységes kommunikációs közegként történõ használata (un. ICE age: Information - Communication - Entertainment). A nagy adatátviteli sebességet (un. sávszélességet) igénylõ multimédiás alkalmazások új technológiai megoldások kifejlesztését igénylik, amelyek biztosítják a multimédia információk (pl. hangok, mozgóképek) folyamatos átvitelét, azaz pl. garantálják az átvitelhez szükséges minimális sávszélességet.
- 1957: a Szputnyik kilövése [a világ elsõ mûholdja]
- az ARPA (Advanced Research Projects Agency) létrehozása az USA Hadügyminisztériumán (Department of Defense) belül
- 1968: a tervezett hálózat bemutatása az ARPA számára
- 1969: az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network) létrehozása; a kísérleti csomagkapcsolt hálózat kiépítésével a BBN (Bolt, Beranek and Newman) Technologies-t bízzák meg
- kezdetben négy csomópont:
- UCLA (University of California at Los Angeles)
- SRI (Stanford Research Institute)
- UCSB (University of California at Santa Barbara)
- University of Utah
- 1971: oktatási és kutatási intézmények kapcsolódása
- 15 csomópont (23 számítógép) [UCLA, SRI, UCSB, Univ. of Utah, BBN, MIT, RAND, SDC, Harvard, Lincoln Lab, Stanford, UIU(C), CWRU, CMU, NASA/Ames]
- 1973: az elsõ nemzetközi kapcsolat az ARPANET-hez (Anglia és Norvégia)
- az Internet kialakulása
- 1982: összekapcsolódás a MILNET-tel (Military Network; amerikai katonai hálózat)
- további hálózatok kapcsolódása
- MINET (a MILnet európai megfelelõje)
- NFSNET (National Science Foundation Network)
- BITNET (Because It's Time Network; egyetemek közötti kommunikációt biztosító hálózat, eredetileg IBM nagyszámítógépeket kötött össze)
- EARN (European Academic Research Network)
- USENET (hírcsoportok, "hirdetõtáblák" elérését biztosító hálózat; eredetileg UNIX operációs rendszerû gépeket kötött össze)
- EUNet (hasonló célú, európai országokat összekötõ hálózat)
- 1990: az ARPANET megszûnik
- az Internet további fejlõdése
- 1990-es évek
- World Wide Web kialakulása (1. feladat)
- alkalmazások számának robbanásszerû növekedése
- 1990-es évek vége
- további, dinamikus növekedés (2 feladat)
- az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelõ szolgáltatások megjelenése)
- az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Internet elérés általánossá válása)
- az Internet technológiájának továbbfejlõdése (pl. multimédia kommunikáció)
- belsõ intézményi/vállalati információs rendszerek elterjedése (intranet)
- tûzfalak használata a belsõ és külsõ rendszer (az Internet) között
- különbözõ iparágak összefonódása ("ICE age")
- számítógépes/információs technológia (Information technology)
- táv- és hírközlés (Communication)
- szórakoztatás (Entertainment)
- az Internet használata egységes multimédiás kommunikációs közegként
- garantált minimális sávszélesség biztosítása
- a gyártók/szolgáltatók vágyálma: központosított szolgáltatások
- szolgáltatások elérése központi gépeken keresztül
- "olcsó" hálózati számítógépek használata (Network Computers)
- rendszeres idõközönként megjelenõ próbálkozások
- az Internet "megregulázása" (pl. felhasználói jogosultságok korlátozása, adatforgalom figyelése, Internet rendõrség kialakítása, stb.)
- szolgáltatások korlátozása adminisztratív vagy jogi eszközökkel
- weblapok letiltása
- szolgáltatások ellehetetlenítése (pl. Lyrics, Napster, stb.) (3. feladat)
- szerzõi jogok kiterjesztése és megszigorítása (4. feladat)
- alkalmazások számának robbanásszerû növekedése
- üzleti/kereskedelmi alkalmazások terjedése
- onlájn szolgáltatók (v. kereskedelmi szolgáltató központok)
- CompuServe
- America Online
- Prodigy
- adatbázis szolgáltatók [pl. DIALOG, Data Star]
- adatbázis elõállítók [pl. ISI (Institute for Scientific Information): a Science Citation Index elõállítója]
- tartalomszolgáltatás megjelenése [információk ingyenes közzététele különbözõ témákban a weblap látogatottságának növelése céljából]
- költségek fedezése reklámbevételekbõl
- könyvtári jellegû alkalmazások [általában ingyenesen!]
- keresési indexek (pl. AltaVista, Heureka)
- információkatalógusok (pl. Yahoo, HuDir)
- nagy adatbázisok (pl. ERIC)
- könyvtári katalógusok (OPAC)
- elektronikus könyvtárak
- Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
- Project Gutenberg (PG)
- közhasznú információk szolgáltatása (pl. menetrendek, mûsorok, hírek)
- szórakoz(tat)ás
- csevegés (pl. chat, mirc, icq)
- hálózati játékok
- érdekességek (pl. dalszövegek (lyrics), információk hírességekrõl (celebs), stb.)
- letöltések (pl. képek (jpg, gif), zenei és videoklipek (mpeg/mp3), stb.)