Muzslyáról

2006. december 24. vasárnap, 00:45 adminisztrátor
Nyomtatás
Ha Muzslyát szeretném bemutatni, mindenekelott már a névvel kezdeném, ugyanis a köznyelvben, a nép körében inkább Muzslának mondjuk. A mi kis falunk Szerbiában, Vajdaságban van; Közép- Bánát legnagyobb magyarlakta településének, Nagybecskerek község egyik helyi közösségeként tartják nyílván, a Bega folyónk jobb partján fekszik. Mindössze 116 éves, és mintegy 12000 lakosa van, ebbol 8000 a magyar ajkú polgár. Most azonban következzék egy kis történelmi áttekintés. 1890-ben kezdték beépíteni. Jó néhány vajdasági településrol jöttek a családok, mindenképpen a jobb megélhetést keresve.
A kétkezi munkások inkább egy másik települést választottak volna, mégpedig Katrincát, de végül is csellel Hertelendy József a Torontál- megye foispánja Muzslát „választatta ki” velük. Mégpedig úgy, hogy a telkek kiosztásakor azt mondta: aki Katrincát szeretné, guggoljon le, aki Muzslát, az álljon fel. Az emberek leguggoltak, a foispán pedig szépen lassan számolt: egy, ketto, három… Sokáig ment bez így, mígnem mindannyian felálltak, mert megmacskásodott a lábuk. Ekkor azt mondta: No, látik kendök! Mindönki Muzslára akar mönni … Így települt be Muzsla.

A telepesek, a régi muzslaiak nagyon nehéz körülmények között éltek az elso években, többször is a Torontál c. lap arról tájékoztatta az olvasótáborát, hogy éhínség miatt szenvednek az itteniek, és többször is segélyben részesítették oseinket. Még talán azt is meg kell említeni, hogy a Muzsla határában lévo földek nagyon rossz minoséguek voltak, emiatt sok gondjuk volt az embereknek.

Eléggé korán rájöttek az idetelepültek arra, hogy erkölcsösen, becsületesen kell élniük. Már 1892-ben kérelmezik a templom építésének engedélyét, ugyanakkor egy óvodának és egy iskolának létrehozását is említi az akkor újság. Az iskola és óvoda már 1893-ban beindult, és ebben az évben mintegy 450 tanköteles gyerek volt, azonban csak 220-an látogatták az iskolát. A templom kérdése több évig egy helyben topogott. 1899-ben még csak a paplak épült fel, és Sóka Ignác plébános ez évben vonult be Muzslára. A szentmisét az iskola tantermeiben celebrálta. Egyébként sok adomány érkezett a templom építésére. Ugyanakkor a falu lakossága nagyban hozzájárult az építéshez önkéntes munkájával. A Muzsla központjában lévo Mária Szent neve templomot 1902-ben szentelték fel. A Szávió Domonkos templomot pedig, amelyet a Tóth István utcában építettek fel, 1994-ben szentelték fel.

2002-ben készült el az Emmausz fiúkollégium a helyi plébánia mellett, és ebben az intézményben foleg a szorványból érkeznek a tanulók, olyan helyekrol, ahol nincs magyar nyelven megszervezve a középiskolai oktatás.
A régi szép idokbol meg kell említeni, hogy Muzslán is megünnepelték 1896-ban a honfoglalás ezeréves jubileumát.
Még a múltból talán annyit, hogy bizonyos oseink igencsak surun kiáltották azt, hogy: Ki a legény a csárdában?! Mellesleg „nagyon” híresek voltak. A környéken bizony féltek tolük, ok voltak a muzslai bicskások… De errol talán most külön nem szólnék.

1895-ben említi a Torontál c. újság, hogy egy nap tuz pusztított Lukácsfalván, és ebbol a hírbol az is kiderült, hogy amíg a nagybecskereki tuzoltóság a helyszínre érkezett, a muzslyai tuzoltók már teljes felszereltséggel küzdöttek a tuz ellen. Habár hivatalos dokumentum nincs arról, mikor alakult meg az Önkéntes Tuzoltó Testület Muzslán, ebbol az információból kiderül. Hogy ebben az évben már létezett. Ez az egyesület a legöregebbek közé sorolható. Nagyon büszkék voltunk, amikor néhány éve eljutottak a tuzoltók egyesületébol lányok a Finnországban megrendezett Tuzoltó Olimpiára, és szép eredménnyel tértek haza.

1903-ban alakult meg a Gazdakör, amely keretében tevékenykedett a noegylet, amely tagjai kézimunkáztak, alkottak. A mai Nok Klubja immár 30 éve öregbíti falunk hírnevét a különféle kiállításokon való szereplésükkel, sikereikkel.
A II: világháború után nagy fejlodésnek indult a településünk. Sok lenne mindent felsorolni. Inkább a mai viszonyokat emelném ki. A helyi közösségünk élén a tanács áll, a tanácselnökkel és a tanácsnokokkal. Hetente tartanak ülést, amelyen az aktuális gondokat, problémákat tárgyalják meg, esetleg, ha ok nem találnak rá gyógyírt, akkor a községi szervekhez fordulnak segítségért.


Falunkban több mint 20 helyi civil szervezet muködik. A legrangidosebb a fentieken kívül a Krasznica Vadászegyesület, az Akác Méhészegyesület. Az utóbbi az idén második alkalommal szerezte meg sikeresen Nagybecskerek foterén a Mézfesztivált. Továbbá a Maltézer Egyesület is több mint 40 éve létezik, a tagok kisállatok, galambok, díszmadarak tenyésztésével foglalkoznak, és évente több kiállításon is részt vesznek, és helyben is megszerveznek minden évben egy nagyméretu kiállítást.

A Vöröskereszt helyi szervezete karöltve a Szociális bizottsággal tevékenykedik. Több humánus jellegu akciójuk van évente. Felkeresik az idos, fogyatékos elszegényedett polgártársainkat, akiknek idonként ajándékcsomagokat is szétosztanak.  A nyugdíjasoknak két egyesülete is létezik, egyikbe a rokkant, a másikba pedig az öregségi nyugdíjasok tömörülnek.

A Lehel Sportközpontban több klub is tevékenykedik, kisebb-nagyobb sikerrel. A labdarúgók tavaly ünnepelték fennállásuk 75. jubileumát.

A Rádióamatorok is régóta léteznek, igaz hogy világviszonylatban eléggé elavult felszereléssel rendelkeznek. Ennek ellenére minden versenyre beneveznek és a siker szinte sohasem maradt el.

A helyi szervezetek közül még megemlítheto a Zenészek és Énekesek Egyesülete a „Líra 2002”, amely a fiatal tehetségek felkutatásán fáradozik. Az idén tartották meg a 4. Líra popfesztivált, amely részben arra serkenti a dalszerzoket, szövegírókat, hogy új szerzeményekkel gazdagítsák a vajdasági popzenét. Büszkén mondhatjuk, hogy nagyon sok fiatal zenetehetség van Muzslán, akik több vajdasági szintu versenyt is megnyertek.

A Road Flayers Motorosklub az idén is megszervezte immár negyedszer a nemzetközi motoros találkozót, amelyben több mint 500 motoros vett részt hazánkból, Magyarországról, Németországból, Franciaországból…

Fiatalabb korú egyesület még a Muzslyaiak Klubja, a Kertészek és Virágtermelok, továbbá az Állattenyésztok Egyesülete ugyanúgy  mint az ifjúsági szervezet, valamint a Petofi berkeiben muködo MAKK a Muzslai Amator Képzomuvészeti Klub, amelynek tagjai kiállításokat szerveznek és hetente foglalkoznak a gyerekekkel, hiszen az egyesületben nagyon sok fiatal betagosodott. Szép eredményeket értek már el.
 
A Fókusz „M” Fejlesztési és Tájékoztatási Központ keretében több kisebb egyesület tömörült, mint például a Vofélyek, az Amator Szakácsok és Hagyományápolók egyesülete. Ez utóbbiba tartoznak a kancsikások is, akik igaz, hogy ez év januárjában alakultak meg hivatalosan, de máris több sikert mondhatnak magukénak. Mintegy 15 bemutatkozáson vettek részt Vajdaság több településén, ugyanakkor Magyarországra is eljutottak. A nemrégen Pancsován megrendezett Pásztorfejedelem versenyen a muzslai Pataki László érdemelte ki e titulust, de ugyanakkor a második és harmadik díj is falunkba került. Az amator szakácsok eredményeitilletoen kilenc elso, hét második és öt harmadik díjat érdemeltek ki. November 18-án megtartott Pásztornap sikeres volt, és szép élmény nemcsak a versenyzoknek, de a nézoseregnek is. Ezen a versenyen már noi kategória is indult. E hagyomány úgy látszik, felelevenedik az emberekben.
 
Ami a helybeliek tájékoztatását illeti, meg kell említeni a Muzslyai Újságot, amely havonta jelenik meg, a 10. évfolyam 108. száma látott napvilágot november elején. Szintén újdonságnak számít a faluban, hogy két éve muködik egy magán rádióállomás, magyar nyelvu adással, Zeppelin rádió.

Természetesen még nagyon sokat lehetne mesélni a falunkról, az életérol, azonban most engedjék meg, hogy bemutassam Önöknek a Petofi Sándor Magyar Muvelodési Egyesületet.
 
Muvelodési házunkat 1947-ben jegyezték be Petofi Sándor Magyar Muvelodési Egyesület néven. Azóta folyamatosan dolgoznak a lelkes népmuvelok: Pittypang tánccsoport, Apróka énekcsoport, Pöngeto kisciterások, Majorett tánccsoport, Vegyeskórus és citerazenekar, színészek. Célunk a megmaradásunk, mert Muzslyán a magyar és a magyar nyelv él! Hisz népzenénkben népeink ezeréves szenvedése, öröme bánata csendül fel. Ezt az örökségünket kötelességünk átadni az ifjabb nemzedéknek!
LAST_UPDATED2  
Joomla SEO powered by JoomSEF